
Mivel a hzillatok kzl a kutya szmt modellrtknek, lpten-nyomon sszevetik a cickat s az ebek jellemt, emberi krnyezetben val viselkedst, a gazdjval val viszonyt. Az sszehasonlts nyilvnval kvetkeztetseket eredmnyez: a kautyval szemben a macska nllbb, mondhatni akaratosabb; letvitelt, szoksaiz nem rendeli al maradktalanl az embereknek; vadszsztne pedig sokkal dominnsabb. A cick, ha jl rzik magukat a hznl vagy a laksban, remek trsai a gazdinak, s otthonosan mozognak az emberi krnyezetben, m ha valamilyen okbl nem elgedettek, hetek alatt elvadulnak, s termszetes kzegben is remekl elboldogulnak. Ezt a kettssget valamennyi macskatart jl ismeri: a laksban felcseperedett cick nem csupn rtkelik, hanem egyenesen ignyelik a knyelmet s a vdettsget, de az utcrl befogadott macskk ragaszkodnak szabadsgukhoz s nllsgukhoz, s csak akkor keresik az ember trsasgt, ha lelemre vagy knyesztetsre van szksgk.
Nem csupn az llatbartok, de az llatttan tudsai sem jutnak egyrtelm dntsre: a zoolgusok vlemnye szerint a macska flig hzillat, flig vadllat; hziastsa eddig mg nem telljesedett be, ezrt az emberrel val viszonya fknt a nevels s a krnyezet krdse. Ne hasonltsuk ht a macskt a kutyhoz, mert az ilyesfle sszetevs jajnyi rtelme van: miknt a teknsbktl sem vrjuk el, hogy sirlyknt viselkedjk, a cicval szemben is dresg volna szmon krni az ebekre jellemz tulajdonsgokat s kpessgeket.
|