Hello mindenki!

A pár hetes szünet után újra bele csapok a blogolás közepébe. A ma kiválasztott témám az élet. Az előző cikkemben a depresszióról írtam, ugyanakkor ma is visszatér majd pár gondolat a témából. 

Mi is lenne az élet célja? Sokan próbálják megfejteni, egy általános szabályt, definíciót adni rá. Rá kell jönnünk, hogy mint a szépség, ez is relatív tud lenni. Valakinek az a célja, hogy híres legyen, valakinek az, hogy orvosnak tanúljon ki, gyárat üzemeltessen és még miegymás. Egy valami közös mindegyikben. Szeretnénk ha nyomot hagynánk. Lehet, hogy valaki arra vágyik, hogy egy forradalmi tettet hajtson végre. Ehhez nagy tervek kellenek amik persze körülményekhez igazodva adottak is. De egy biztos, ha ez nem sikerülne neki, az emberekben mindenképp nyomot hagy. Lehet nem abban akiben szeretne. De ezt el kell fogadni. Nem tudunk mindenkinek megfelelni és őrültség is lenne. Viszont mindig van legalább egy ember aki szerint jó az amit csinálsz. Vegyük az orvos példáját. Ha kitanul valaki annak ő büszke lesz magára, a szülők is, nagyszülők (persze csak ha jó viszonyban vannak), barátok és még olyan emberek is akik látásból ismernek. Hogy miért? Mert lehet észre sem vetted, de nyomot hagytál bennük. Megtetszett nekik a személyiséged, a mosolyod, az, ahogyan az emberekkel bánsz. Bármi és épp ezért szép az egész. Sosem tuhtatod, de mindig van legalább egy személy aki melletted áll. 

Fontos, hogy kiismerd magad és az alapján tűzz ki magad elé célokat. Reálisan kell hozzáállnod a dolgokhoz, DE ha még sem sikerülne valami, akkor meg kell győzödnöd róla, hogy tényleg mindent megtettél-e, ha erre igen a válasz, célszerű újabb célt kitűzni magad elé. Hiszen lehet csak rossz úton haladtál és az élet neked mást tartogat, mert nincs olyan, hogy valaki semmiből sem jó. 

Az élethhez pozitívan kell hozzáállni. 

Boldog mikulást drága olvasóim!

xo, Vanessa