S�ly: 3-9 kg k�z�tt.

V�dett macska volt, melyet "tilos volt kivinni                                            az orsz�gb�l", �gy mutatt�k be, mint egy kis 20 kil�s, van sz�rnyet, mely mindig k�sz arra, hogy egy �llatot vagy egy embert megt�madjon. A skogkatt leged�ja �si: a vikingek macsk�ja volt, �k hozt�k magukkat a Kaszpi-tenger partjair�l. A viking haj�kra rakt�k fel a macsk�kat, majd amint partot �rtek, magukra hagyt�k �ket. Az �thatolatlan norv�g erd�k legm�ly�re menek�ltek, hogy szabad �letet �ljenek. Nagyon ritk�n b�jt el�, n�ha a farmok k�zel�be mer�szkedett. Az emberek elfogadt�k k�zels�g�t, de t�vol tartott�k magukat t�le. A norv�g macska nem hagyta mag�t megszelid�teni. Vad�llatnak tekintett�k, s mivel hasznos volt, hivatalosan is v�dt�k a norv�g erdei macsk�t. Az erd��r�k azt a feladatot kapt�k, hogy v�dj�k meg a cic�t, azokt�l akik el akart�k �ket fogni �s kivinni m�s orsz�gokba. 1930-ban viszont kezdtek �rdekl�dni ir�nta a teny�szt�k. Rohiff asszony, akinek siker�lt p�r p�ld�nyt szerezni bel�le, megalak�totta az els�m ,,Skogkatt Klubbot". 1977-ben a Nemzetk�zi Macskasz�vets�g hivatalosan is elismrete a faj l�tez�s�t. K�nny� �sszet�veszteni a hossz� sz�r� eur�pai p�rj�val �s �gyszint�n az amerikaival is, a maine coonnal.