
A macska tbb vallsban s kultrban az jszletshez, a termkenysghez ktdik; innen ered az a szles krben elterjedt hiedelem, hogy az llat kpes est idzni az aszly sjtotta termsre. gy trtnt Knban is, ahol az llatot valsznleg i. e. 5. szzad tjn hziastottk. Alakja sszefondott a fldmvel rtusokkal s az esidzssel, sszekapcsoltk Li Souval, a termfldek istenvel, aki a fenyeget rgcslktl vdte a vetst. Knban a legkeresetteb macskk fehrek voltak fekete farokkal s homlokfolttal, amelyet "csillagpecstne,, neveztek. Kambodzsban valaha egy ketrecbe zrt macskval jrtk krbe a falvak utcit aszly idejn, hogy a keserves nyvogs megindtotta Indra istennt, s jtkony zporral indtotta el a fldet. A kzpkori Oroszorszgban s Eurpban ugyan ez a hiedelem l. A macska a megrett gabona szellemhez ktdik, s az llatot krmenetbe viszik vgig a szntfldeken, mieltt megkezddne az arats. ltalban bzakalszokkal kestett regember tartja a macskt, egy mg ssze nem hzasodott fiatal pr hzza a kordt. Franciaorszg egyes vidkein a ''megragadni a macskt,, vagy " meglni a macskt,, kifejezs npnyelven annyit jelentett, hogy vgeztek az aratssal.
|